ingreen logo
INGREEN magazin/ KUGLER PÉTER

Mi hívta életre az InGreen magazint?

Az InGreen magazin szerkesztőségének tagjai korábban egy hulladékgazdálkodással foglalkozó szakmai lapnál dolgoztak együtt. Itt volt egy pont, amikor elkezdtük azt érezni, hogy nem halad semerre az újság. Valamit máshogyan kellene csinálni, nyitni kifelé, jobban figyelembe véve a megváltozott technológiai lehetőségeket és olvasói igényeket.

Ez mikor történt?

Nagyjából 3-4 évvel ezelőtt kezdett el ez a gondolat mocorogni bennünk. A váltásban – a fentiek mellett – egyéb, finanszírozási, tartalmi és perspektivikus okok is szerepet játszottak, így amikor döntéshelyzetbe kerültünk, léptünk.

Véleményem szerint, az 1-2 ezer olvasónak szóló lapok néhány éven belül már csak online felületre fognak korlátozódni. A szűk olvasókörnek fenntartott nyomtatott forma gazdaságilag fenntarthatatlan lesz, a szakmai berkeken belüli egyszerű információ áramlásra gyorsabb és praktikusabb megoldást nyújtanak az online felületek, és valljuk be, a digitális forma környezettudatosabb megoldás is a papír alapú kiadásnál.

Tehát abban gondolkodtatok, hogy a szűk szakma helyett a nagyközönség felé nyissatok és közérthető módon jelentessetek meg cikkeket a környezetiparról?

Részben. A nagyközönségnek és a szakmának is egyszerre. Próbáljuk ezt a kombinációt megvalósítani, ami nem könnyű, de a visszajelzések azt mutatják, hogy jó irányba haladunk. A szakmának szóló tartalom alapvetően nem az adott terület napi problémáiról szól, hanem az elért eredményekről, és arról, hogy milyen irányba érdemes elmozdulni. Azaz a pozitív eseményekről, érdekességekről, trendekről.

A napi híreket, újdonságokat – a szakmai közönségnek és a terület iránt érdeklődőknek egyaránt – az online felületen jelentetjük meg, hiszen ezeknél alapvető fontosságú az időfaktor. Emellett be kell látnunk, hogy a sokkal nagyobb kapacitásokkal rendelkező hírportálokkal lehetetlen felvennünk a versenyt. A print kiadásban ezért olyan írásokat közlünk, amelyek egy év múlva is érdekesek lehetnek. Ahhoz azonban, hogy a környezetipari szereplőkről szóló információk eljussanak a környezetvédelem iránt érdeklődő, tudatos nagyközönséghez, érdekes tartalomra és közérthetőségre van szükség. Más területen dolgozó szakemberek, de akár egy építész vagy polgármester, aki érdeklődik a környezetvédelem témája iránt, talán éppen azért, mert hulladék kezelési problémát szeretne megoldani vagy mert napelem telepítésén gondolkodik, olvasna ezzel kapcsolatban információkat, de nem tömény környezetipari szakmai nyelvezettel. Ahhoz, hogy a lakosság ezen – véleményünk szerint egyre szélesebb - szegmensének érdeklődését felkelthessük és összeköthessük őket a környezetipari szereplőkkel, szakmailag korrekt, de színes tartalmat kell kínálni, esztétikus és minőséget sugárzó megjelenéssel társítva. Ez az az irány és színvonal, ami mellett letettük a voksunkat.

Miért gondoltátok, ma, amikor mindenki az online világ felé halad, hogy nyomtatott formában jelentetitek meg az InGreen magazint?

Alapvetően két platformunk van. Az egyik a magazin, ami nyomtatva és digitálisan is elérhető, a másik a weboldalunk, amelynek a tartalma eltér a magazinétól. A médiapiacon szétnézve jól érzékelhető, hogy most azt az időszakot éljük, amikor párhuzamosan fut az offline és az online platform. Mindkettőnek megvannak a maga kihívásai. Csak online hír- és információs oldal milliószámra található a világhálón, ide új szereplőként nehéz betörni. Két út kínálkozik rá: nagy tömegeknek szóló tartalom gyártása vagy egy jelentős összegből felépített és megvalósított marketingkommunikációs kampány. Az első előfeltétele a bulvárosítás, ami a mi esetünkben nem járható út, a másodikat pedig az anyagi lehetőségeink nem engedik meg.
A print formánál pedig az a gond, hogy egyre nagyobbak az előállítási és egyéb költségek, miközben az olvasók az információért és a szórakoztatásért már egyre kevésbé hajlandók fizetni (mondván, hogy majd megnézik az interneten ingyen).

Viszont, ha úgy csináljuk – és mi erre törekszünk –, hogy a két forma támogassa egymást, akkor a lap ismertsége is gyorsabban növekszik és közben az információ célba juttatása is hatékonyabb. Szerencsére azért még sokan igénylik a kézbe vehető újságot, a papír illatát, bár igaz, főként a 30 évnél idősebbek körében. Éppen most vittem el az aktuális lapszámunk tiszteletpéldányait az egyik szerzőnknek egy kutatóintézetbe. Örömteli volt látni, ahogy az írónk és az ott lévő kollégái meghatottan és örömmel vették kézbe az újságot, lapozgatták, szagolgatták.

Ha a két formát úgy ötvözzük, hogy az aktuálisabb, rövidebb és „fogyaszthatóbb” híreket az online felületen helyezzük el, a printbe pedig azokat a cikkeket, amelyek egy év múlva is érvényesek, akkor a kettő egymást erősíti. A print olvasóit az online irányába, az online olvasókat pedig a print irányába terelgethetjük. Eljutva ezzel minden generációhoz, kiszolgálva minden igényt.

Szeretnénk, ha a digitális kiadásnak nőne a népszerűsége, hiszen a nyomtatásnál környezetbarátabb megoldás, nem használunk papírt, nyomdafestéket az előállításhoz, nem igényel szállítást. Ugyanakkor az látszik, hogy még sokáig lesz igény a print kiadásra is, hiszen más a nyomtatott formának a funkciója, mind tartalmilag, mind marketing eszközként tekintve.



 

A nyomtatott verzió terjesztését hogyan oldjátok meg?

A Lapker Zrt. a partnerünk, amelynek szakemberei a saját felméréseik és statisztikáik alapján tesznek javaslatot arra, hogy melyik árusító helyekre érdemes és milyen mennyiségben egy ilyen témájú újságot kihelyezni. Megjegyzem, jelenleg hazánkban még mindig nagyjából 7000 helyen árulnak újságokat.

A vásárlói szokások ezen a téren is megváltoztak. Ma már újságot főként a hipermarketekben, és olyan, központi helyeken lévő többletszolgáltatást nyújtó árusító helyeken vásárolnak, ahol az újságok mellett üdítőt, kekszet és egyéb más apró árut is kínálnak. Ilyenek például a Relay és InMedio üzletek, amelyekre a mi lapunk is koncentrál. 

Emellett természetesen előfizetésre is van lehetőség. Az InGreen magazin megrendelhető a Magyar Posta országos rendszerében, vagyis minden postahivatalban és online, illetve közvetlenül a szerkesztőségünkön keresztül is.

Ezen felül próbálunk minél több rendezvényen megjelenni. Konferenciákon, workshopokon és persze kiállításokon is találkozhatnak velünk az érdeklődők.

 

Hogyan látod, milyen megjelenési felületek állnak a környezetipari cégek rendelkezésére?

A környezetipari cégeknek is folyamatos kommunikációra van szükségük a már meglévő és potenciális ügyfelekkel, partnerekkel, és nyitniuk kell a lakosság szélesebb rétegei felé is. Ezt sokan még nem ismerték fel, vagy nem kezelik hangsúlyosan. Pedig azoktól, akiknek termékeik, szolgáltatásaik a környezet védelméhez kapcsolódnak, a közvélemény elköteleződést vár el, így a szemléletformálásban is szerepet kell vállalniuk – még ha első hallásra ez furcsának is tűnik. Jelenleg a cégek főként hirdetésekben (újság, rádió, tv, köztéri plakátok) és rendezvényeken kiállítóként való részvételben gondolkodnak, de akadnak olyan vállalkozások is, amelyek példaértékű módon saját forrásból – legyen az humán erőforrás vagy anyagi – támogatnak oktatási intézményeket, civil szervezeteket.




A társadalmi felelősségvállalásra gondolsz?

Igen. Nem csak kommunikálni kell, hanem bevonva az iskolákat, a lakosságot, más szakterületeknek példát mutatni!

A PET Kupa, a tiszai szemétszedési akció egy ilyen pozitív kezdeményezés már ötödik éve. Ha egy cég vesz részt rajta, amellett, hogy egy feledhetetlen élményt ad, hasznot is hoz a környezetnek, a társadalomnak és a vállalatnak is. A 8 napos szemétszedés közösségépítő ereje már szinte csak hab a tortán.

Mi történik az esemény után?

Nem én vagyok a kompetens e kérdésben, de magánemberként elmondhatom, nagy hatást gyakorolt rám és a többi résztvevőre is. A közösségi oldalakon azóta is folyamatosan megosztjuk egymással, hogy éppen hol szedtünk szemetet, milyen más akciókban vettünk részt. Előtte is alapvetően környezettudatos gondolkodású embernek tartottam magam, de azóta kifejezetten látom a szemetet és ezzel több, a környezetemben élőt – családtagot, barátot – is „megfertőztem” már.

Mit gondolsz egy másik megjelenési formáról, a kiállításról?

Az események – különösen, ha a lakosság széles rétegét szólítják meg – jó lehetőséget biztosítanak a szemléletváltoztatásra. Egy kiállítás egyfajta metszéspont a környezetipar, a lakosság, a kibocsátó és a felhasználó között. A kiállításon személyesen lehet tájékozódni, látványosan, érthetően lehet bemutatni a zöld ipar egy-egy szegmensét a lakossági vagy szakmai érdeklődőknek. A kiállításon megtartott konferenciák, előadások pedig az újdonságokról, változásokról, innovációkról szólnak, ezáltal inkább a szakmai szereplőknek szólnak. Lehetőség nyílik a személyes találkozókra, beszélgetésekre, ami a kapcsolatteremtés és -tartás magasabb fokát jelenti.

Mi a véleményed: a kiállítások alkalmat adhatnak a lakosság felé való nyitásra is?

Egyértelműen. A szakma számára ott vannak a konferenciák, mint találkozási lehetőségek. A kiállítás inkább a lakosság, illetve más szakmai területek felé kiváló nyitási lehetőség. Az ÖKOINDUSTRIA a környezetipar legnagyobb rendezvénye, de érdemes lenne további olyan programokat is integrálni, amelyek szélesebb látogatói kört vonzhatnak. Ez egy öngerjesztő folyamat. Minél érdekesebbek a programok, annál több a látogató. Minél több a látogató, annál több a kiállító… Mindenkinek ez a célja. Szervezőknek, kiállítóknak, látogatóknak egyaránt.

 

Az idei ÖKOINDUSTRIAn az InGreen is megjelenik kiállítóként. Miért döntöttetek így?

Mert ez evidens. Szeretnénk mindenhol megjelenni, ahol csak lehetőség van rá és népszerűsíthetjük magunkat, a szerzőinket, a lap tartalmát, a környezetipart és a környezetkultúrát. Ez a küldetésünk.

Készültök valamilyen konkrét akcióval, eseménnyel az ÖKOINDUSTRIAra?

Szeretnék meghívni vendégként olyan szakembereket (köztük szerzőinket is) a standunkhoz, akik egy-egy konkrét területen (zöld építés, napenergia, elektromos autózás stb.) felmerülő kérdésekre válaszolni tudnak az érdeklődőknek.

Ezzel szeretnénk egyfajta pluszt adni a hozzánk ellátogatók számára, amelyre csak ott a helyszínen lesz mód. A kiállításon nemcsak bemutatkozni, információt kell átadni, hanem fontos az az élmény is, amit csak a személyes találkozás adhat.  

Egy kötetlen beszélgetés segítheti egy cikkötlet megszületését, új kapcsolatok létrejöttét. A papíralapú újság „megfoghatóságához” hasonlóan a kiállításokon kialakítható személyes kapcsolat nagyon fontos számunkra. Ezt a lehetőséget az InGreen magazin nem szeretné kihagyni.

Szeretettel várjuk partnereinket és olvasóinkat a standunkon!

interjú: Koza Andrea

Balloon Cover 960x310 monitor 03